Vezetőként a döntéseinkhez olyan információkra van szükségünk, amelyekből megérthetjük az egyes lehetőségek várható következményeit. Ebben fontos szerepük van azoknak a munkatársaknak, akik adatokat elemeznek, összefüggéseket tárnak fel és következtetéseket fogalmaznak meg.
A munkájukat azonban az is befolyásolhatja, hogy hol helyezkednek el a szervezetben, kinek tartoznak beszámolással, és ki értékeli a teljesítményüket.
A médiapiacon több olyan szervezeti megoldással találkoztam, ahol a kutatási terület a programming vagy az értékesítési igazgatóság alá tartozott. Ezek a példák vetették fel bennem a kérdést: mennyire tud szakmailag független maradni egy elemző terület, ha annak a vezetőnek számol be, akinek a döntéseit és eredményeit is vizsgálja?
Két terület, eltérő szempontok
Egy televíziós vállalatnál a programming felel a műsorok kiválasztásáért és a műsorrend kialakításáért. Munkájának egyik fontos mércéje a nézettség. Az értékesítés feladata, hogy a rendelkezésre álló reklámidőből bevételt teremtsen.
A két terület ugyanannak a vállalatnak az eredményességéért dolgozik, de egy-egy döntési helyzetben eltérő szempontokat és érdekeket képviselhet.
Ha például van kereslet további reklámidőre, az értékesítés számára kézenfekvő lehetőség a reklámblokkok hosszának vagy számának növelése. A programming közben azt mérlegeli, hogyan hatnak a hosszabb reklámblokkok a nézők viselkedésére és a műsorok nézettségére. A programming ezért a nézettség megőrzése szempontjából a reklámidő korlátozásában érdekelt.
A kutatás feladata ebben a helyzetben az, hogy adatokkal segítse a döntést. Megvizsgálja a nézői reakciókat, az elkapcsolásokat, és azt, hogy a rövid távú bevételi lehetőség milyen későbbi következményekkel járhat.
Amikor az elemző az érintett vezetőnek számol be
Elsőre indokoltnak tűnhet, hogy a kutatás ahhoz a területhez tartozzon, amely a legtöbb elemzést igényli tőle. A napi együttműködés szempontjából ez egyszerű megoldásnak látszik.
Nehezebb helyzet keletkezik akkor, amikor az elemzés eredménye éppen a felettes terület elképzelését kérdőjelezi meg.
Ha ugyanaz a vezető dönt az elemző munkatárs teljesítményértékeléséről, bónuszáról és előrelépéséről, akinek a javaslatát az elemzés vizsgálja, akkor a szakmai vélemény megfogalmazásának személyes tétje is lehet.
Ez befolyásolhatja, hogy mely összefüggések kapnak hangsúlyt, mennyire határozottan jelennek meg a kockázatok, és milyen következtetés kerül a vezetői összefoglalóba. Akár úgy is, hogy maga az adat és a számítás pontos marad.
Vezetőként ezért fontosnak tartom, hogy az elemző munkatársak a szakmai álláspontjukat akkor is képviselhessék, ha az eltér a közvetlen felettesük várakozásától.
A függetlenség vezetői felelősséggel jár
Az ilyen helyzetekben indokoltnak tartom, hogy a kutatás közvetlenül az ügyvezető vagy az operatív igazgató alá tartozzon. Így az elemzések olyan vezetőhöz kerülhetnek, akinek a feladata a különböző üzleti szempontok együttes mérlegelése.
Ez többletfeladatot jelent a cégvezetés számára. Egy további területet kell közvetlenül irányítani, összehangolni az elemzési igényeket, és szükség esetén rendezni az eltérő álláspontokat.
A társosztályok közben továbbra is közvetlenül együtt dolgozhatnak a kutatással, kérhetnek elemzéseket és egyeztethetnek a vizsgálandó kérdésekről. A szakmai módszertan és a következtetések kialakításában azonban fontos megőrizni a kutatás önállóságát.
A szervezeti elhelyezés mellett ehhez vezetői hozzáállás is szükséges. A munkatársaknak a gyakorlatban is tapasztalniuk kell, hogy a megalapozott, akár kényelmetlen megállapításoknak helyük van a döntéshozatalban.
Mit jelent ez a vezetői döntések szempontjából?
A kutatási példa számomra az elemző és kontrolling funkciók működésére is ráirányította a figyelmet. Ezeknél a területeknél különösen fontos végiggondolni a beszámolási és teljesítményértékelési viszonyokat.
A döntéstámogatás értékéhez hozzátartozik, hogy a vezető azokat az összefüggéseket is megismerhesse, amelyek eltérnek az előzetes elképzeléseitől.
Ehhez olyan működésre van szükség, amelyben az elemzők szakmai álláspontja szabadon eljuthat a döntéshozóhoz. A vezető így mérlegelheti az eltérő szempontokat, és vállalhatja a választott irány következményeit.